Ki hordja a nadrágot? Ki a férfi a háznál? – a mondások ugye már önmagukban sugallják, hogy ki. Az, aki hosszas stratégiagyártás után leöli a mamutot, hősiesen óvja, védi családját az ellenségtől, időközben pedig a barlangban szunyókál.
Ellenben a házi tűzhely őrzője eközben gyűjtöget némi bogyót, sütögeti a múlt hónapból megmaradt mamutszeleteket, felügyeli a gyerekeket, és várja haza az eszméletlen kimerítő és nagy jelentőségű mamutvadászatról hazatérő urát.
A baj a huszadik században kezdődött. Ha mindenki mamutra vadászik ugyanis, nincs aki őrizze a tüzet. Ha pedig a nőnek mind a kettőt egyszerre kellene elvégeznie – belegebed.A rendszer valahogy mégiscsak így néz ki.
Neki nehéz hete volt, mondja. Előfordul, mindenkinek vannak stresszesebb időszakai. Sajnos én néha úgy érzem, mintha minden hét nehéz lenne neki, minden nap krízis van. Azaz mamutölés. Én pedig persze minden nap „beszambázok az irodába átlátszó blúzban, és elmacázgatok a sajtóanyagokkal”, ami semmiképp sem megterhelő, ha jobban belegondolunk, a mamutöléssel mindenesetre nem ér fel. Aztán eljön a szombat, a lakás egyadta kosz és kupleráj, nincs kaja a hűtőben (a szimbolikus mamut még nem konvertálódott át kézzel foghatóvá), halomban áll a szennyes. Én felkelek, és egy mielőbbi expressz takarítás-mosás-főzés reményében ezerrel nekilátok, hátha marad még a végén valami a hétvégéből. Életem párja kedvesen felajánlja a segítségét, ímmel-ámmal kitereget, két feladat között épphogy egy picit olvassa a híreket a neten. A házi tűzhely témája tehát újra csak rám maradt. Az én munkám nem ért mamutot a héten, csak némi bogyógyűjtögetésként számítódik be a családi elszámolásnál.
Úgy tűnik, hiába közelít ma már jellegében egymáshoz a két nem munkája, érzésre megmaradtak az ősi elképzelések. Apa dolgozik, apát nem szabad zavarni, apa elfoglalt, apa joggal ideges. Anya viszont ugyanolyan frissen-fitten érkezik nyolc (kilenc, tíz-tizenkettő) óra után az irodából, ahol egész nap macázgatott, ahogyan reggel az ágyon ugrálás után elment, a sminkje üde, energiája kifogyhatatlan, és ha elkészítette vacsorára a tárkonyos csirkebecsináltat rizzsel és krumplival, süthet még néhány tucat muffint is. Az iskolában mondjuk csak ennyit tanítanak, de ilyenkor jön még a neheze, mert a mamutvadászatban elfáradt férfiállatnak egyéb elképzelései is vannak az esti programot illetően. A huszonegyedik századi nő esetében ez nem kizárólag szexet jelent, és azt a feladatot, hogy nőiességét, kívánatosságát nap mint nap megőrizze, hanem a kapcsolat ápolását, odaadást, lelkizést, problémamegoldást, empátiát.
Nem akarok mártírt csinálni magamból, nekem jó dolgom van. Az én teáskanalam igyekszik. Azt azonban mégis be kell látnom: a fentiek valahol kitörölhetetlen klisék. Mindig nekünk kell az okosabbnak lenni, megjutalmazni a drágát a fáradozásaiért, és készséggel elfogadni azt a nyüves mamutot, ha már egyszer leölte.
